A neveknek nagyon fontos szerep�k van, hiszen mindig identifik�lj�k az embert. A t�rt�nelembe visszapillantva azt l�tjuk, hogy nagyon sok K�roly, Lajos, illetve Henrik �lt a tr�non. Az embert a neve teh�t nem csak megk�l�nb�zteti, de egy�ttal �ssze is k�ti azzal a t�rsadalommal, amelybe sz�letett. Bizonyos �rtelembe a szoci�lis st�tusz szerep�t is bet�lti.

A nevek szerep�t mi modern emberek csak nehezen tudjuk meg�rteni. Aminek nincs neve, az az �kori ember sz�m�ra nemcsak felfoghatatlan, hanem egyszer�en nem is l�tezik. A nappal �s az �jszaka p�ld�ul a Bibli�ban is csak azut�n kezd l�tezni, hogy Isten megnevezi ezeket:  "�s nevez� Isten a vil�goss�got nappalnak, �s a set�ts�get nevez� �jszak�nak: �s l�n este �s l�n reggel: els� nap" (Ter. 1,5). A n�v h�vja teh�t l�tre a dolgot, egyben l�nyeg�t is jel�li: a dolog az, aminek a neve mondja. Abigail, Nabalr�l besz�lve mondja D�vidnak: "Nabal ("ostoba") a neve, �s val�ban ostobas�got csin�l" (1 S�m 25,25).

�seink a n�vv�laszt�snak fontos �s m�gikus jelent�s�get tulajdon�tottak. Ennek a hitnek az volt az alapja, hogy a n�v szorosan �sszef�gg visel�j�vel, s ez�rt a megnevezett eg�sz l�nye a n�v jelent�s�ben megtal�lhat�.

Nevek �s t�rt�nelem

A n�vm�gi�nak �s a n�vtabunak nagyon fontos szerepe volt az elm�lt �vsz�zadokban. A n�vnek v�d� funkci�ja volt. A j�l megv�lasztott n�v a ront� szellemeket t�vol tartotta eg�sz �let�n �t a n�v visel�j�t�l. Voltak t�rzsek, ahol a s�m�n v�lasztott nevet k�l�nf�le szertart�sok alkalm�val a gyermeknek. Az egyik szertart�s szerint a t�rzs el�tt a gyermeket a karj�n tartva a var�zsl� neveket mormolt, amely n�v elhangz�sa ut�n a gyermek s�r�sa abba maradt, azt a nevet kapta a gyermek. A szertart�st anal�gi�s gondolkod�sra leford�tva a k�vetkez� k�ppen �rtelmezem. A gyermek s�r�sa, a Holdi anal�gi�k megjelen�se: a befogad�s a kiszolg�ltatotts�g. Magyarul a gyermek k�sz arra, hogy a nevet, amely majd a feladat�t jelenti befogadja. Amikor a n�v elhangz�sakor a gyermek s�r�sa abba marad, akkor a gyermek nyugodt, b�k�s, boldog, azaz Jupiteri anal�gi�kat vesz fel. A Jupiter egyik legfontosabb anal�gi�ja az azonosul�s. Teh�t a gyermek k�sz az elhangzott n�vvel val� azonosul�sra, elfogadta azt.

A m�sik ilyen szertart�s, amikor t�zcsihol�s k�zben neveket mormolnak, �s amelyik n�v elhangz�s�n�l a t�z fellobban, azt a kiv�lasztott nevet kapta a gyermek. A t�z csihol�sa nem m�s, mint a Mars megjelen�s�nek szimbolik�ja. Amikor a t�z fellobban megsz�letik a Mars, megsz�letik az �let, megsz�letik a feladat. Egyben megjelenik az az anal�giai is, hogy a t�z fellobban�s�val a gyermek sz�let�se teljess� v�lt, vagyis megjelenik az �letigenl�s.

Az indi�nokn�l szok�s volt, hogy minden megsz�letett gyermeket az ifj�v� v�l�s�ig uti-nak, kicsinek neveztek. Val�di nev�ket akkor kapt�k, amikor ifjon v�ghezvitt�k az els� b�tor, illetve sikeres vad�sz tett�ket. Ekkor a h�stett elj�tsz�s�val egy szertart�s keretein bel�l kapott az ifj� �j nevet. Ilyen neveket j�l ismer�nk a h�res indi�n t�rt�netekb�l is.

Ez a fajta n�vad�s az�rt �rdekes, mert az indi�n gyermekek csak akkor kapt�k meg nev�ket, feladatukat, amikor marsi vagyis ifj� korba �rtek. Az ifj� kor az�rt is fontos, hiszen a Mars a vad�szat �s a harc anal�gi�ja. Az indi�noknak mindk�t dolog nagyon fontos volt, hiszen az �letben marad�st biztos�totta.

A R�maiakn�l a nevekkel kapcsolatban m�g arra is figyeltek, hogy amikor a katon�kat sz�mba vett�k a harc el�tt, akkor a feljegyz�sek elej�re mindig a gy�zelem szempontj�b�l pozit�v kicseng�s� neveket �rt�k fel: pl: Victor (gy�z�, gy�ztes ), F�lix (boldog, szerencs�s ), Artemon (�p, eg�szs�ges). A k�z�pkorban ismert szok�s volt, hogy a katon�k, a zsoldosok �j nevet v�lasztottak maguknak, amely seg�theti �ket a harcban. A j�vaiakn�l �s a kanadai eszkim�kn�l  a gyermek ha beteglett, �j nevet adtak neki, ezzel is meger�s�tve a gy�gyul�s�t.

Amikor az ember nevet v�laszt legt�bbsz�r nem tudatosan teszi ezt. Ritka az az eset is, amikor a n�v jelent�se alapj�n v�lasztunk nevet. Ha azonban m�gis �gy tesz�nk a legt�bben nem tudjuk, hogy a n�v �ltal meghat�rozzuk az �letsorsot. Nem arra gondolok, hogy egy Vikt�ria felt�tlen�l mindig gy�ztes lesz, mert a neve ezt jelenti, hanem arra gondolok, hogy a gy�ztes sz� jelent�s�t anal�gikus gondolkod�sra leford�tva a marsikus �letp�ly�ra helyezik a gyermeket. A mars az er�t, az akaratot a harcot a k�zdeni tud�st, a hirtelens�get �s el�ret�r�st szimboliz�lja. Ez�rt ha belegondolunk, hogy a megsz�letett le�nygyermeket marsi energi�kkal ruh�zzuk fel, r�gt�n r�j�v�nk, hogy nem lesz unalmas a gyes id�szaka az anyuka sz�m�ra.