Ki ne eml�kezne az �lomkaton�ra, a kis gyufa-�rusl�ny megind�t� t�rt�net�re, bodza any�ra, a h�kir�lyn�re, vagy a r�t kiskacs�ra? Gyermekkorunk kedves mes�inek szerz�j�r�l azonban mindah�nyan csak keveset tudunk. A v�ndorki�ll�t�s a szerz� 200. sz�let�snapj�t hivatott meg�nnepelni. M�r l�that� volt Kecskem�ten �s Szegeden is, t�l�nk pedig majd Sz�kesfeh�rv�rra utazik tov�bb. A f�v�rosban kiz�r�lag int�zm�ny�nkben l�togathat� t�rlat mintegy h�sz k�pb�l �ll �s angol nyelv� komment�rjaival az int�zm�ny�nkbe l�togat� k�lf�ldi hallgat�k sz�m�ra is �rthet�v� v�lik. A megnyit��nneps�gre, amelyet 2004. december 20-�n 17 �rakor tartunk az aul�ban, minden kedves �rdekl�d�t szeretettel l�tunk. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Hans Christian Andersen 2005 1805-1875 D�nia sz�v�ben, a csod�latos Fyn-szigeten fekszik az orsz�g harmadik legnagyobb v�rosa, Odense. Ezt a modern nagyv�rost nagyban befoly�solta a Viking-korig visszany�l� ezer�ves t�rt�nelme. Ez a v�ros a nagy mese�r�, Hans Christian Andersen sz�l�helye is. Az odensei szeg�ny fi� a vil�g egyik legolvasottabb �r�ja lett, m�veit k�r�lbel�l 150 nyelvre ford�tott�k le - t�bbre, mint b�rmely m�s �r��t! Gener�ci�knak szerzett �r�m�t A r�t kiskacsa, A cs�sz�r �j ruh�ja, a Bors�szem-hercegkisasszony, A h�kir�lyn� �s a t�bbi mese. Andersen �gy tekintett �let�re, mint egy t�nd�rmes�re - ezzel a mes�k igazi mondanival�j�ra eml�keztetve minket: 'az �let a leggy�ny�r�bb mese - �s mi is a r�szei vagyunk'. 'Egyszer volt, hol nem volt…' 1805-1819 1805-ben a k�r�lbel�l hatezer lakos� Odense a m�sodik legnagyobb v�ros volt Koppenh�ga ut�n. Andersen itt l�tta meg a napvil�got �prilis 2-�n egy szeg�ny csizmadia fiak�nt. Apja, Hans Andersen nem rajongott k�l�n�sebben foglalkoz�sa ir�nt, �m gyakran sz�rakoztatta egyetlen fi�t azzal, hogy felolvasott �s b�bozott neki. Agyagi okokb�l 1814-ben Hans Andersen be�llt katon�nak a d�n seregbe, amely akkoriban Nap�leon sz�vets�gese volt. Csat�t ugyan nem l�tott, de eg�szs�ge nagyon megromlott a katonai t�bor eg�szs�gtelen k�r�lm�nyei miatt. Nap�leon veres�ge ut�n testben �s l�lekben megt�rve t�rt haza, majd 1816 �prilis�ban meghalt. Fia, Hans Christian Andersen 11 �ves volt ekkor. Szeg�nys�g, j�t�kok �s �lmok… 1805-1819 Andersen anyja �r�studatlan, naiv �s babon�s volt, ugyanakkor egy melegsz�v�, er�s asszony. F�leg mos�n�k�nt dolgozott, �s gyakran az eg�sz �vet az Odense foly� partj�n t�lt�tte. Apja mes�i felkeltett�k Andersen �rdekl�d�s�t az olvas�s ir�nt, a szomsz�dokt�l k�rt k�lcs�n k�nyveket, s�t r�vid ki versik�k �r�s�val is pr�b�lkozott. A v�rosi sz�nh�z hat�s�ra a sz�npadr�l is �lmodott, �s sok odensei polg�r jutalmazta egy kis p�nzzel, hogy otthonukban sz�rakoztatta �ket. 14 �vesen elhat�rozta, hogy elhagyja sz�l�v�ros�t �s Koppenh�g�ban pr�b�l szerencs�t. 1819 szeptember 4-�n postakocsira sz�llt. Koppenh�ga A 19. sz�zad elej�n Koppenh�ga k�r�lbel�l sz�zezer f�s lakoss�ga a v�rosfalak m�g� zs�fol�dott. Rengeteg kisiparos m�hely �s �llatteny�szt� gazdas�g volt itt, ami - az el�gtelen eg�szs�g�gyi viszonyokkal egy�tt - kellemetlen lak�helly� tette a v�rost. A d�n f�v�ros mag�n viselte a nap�leoni h�bor�kban val� r�szv�tel nyomait. 1807-ben az angolok ostromolt�k a v�rost, 1813-ban kimer�lt a kincst�r, �gy 1814-ben D�nia k�nytelen volt �tengedni Norv�gi�t Sv�dorsz�gnak. Mindezen neh�z k�r�lm�nyek ellen�re a lakoss�g t�mogatta a n�pszer� abszolutista uralkod�t, VI. Frigyest, �s a m�v�szetek, a zene �s az irodalom ter�let�n egy vir�gz� id�szak, a 'd�n aranykor' vette kezdet�t. Ifj�kori pr�b�lkoz�sok 1819-1822 K�t napig tart� utaz�s ut�n a 14 �ves Hans Christian Andersen 1819 szeptember 6-�n meg�rkezett Koppenh�g�ba. Azonnal ell�togatott - b�r sikertelen�l - a Kir�lyi Sz�nh�zba. Az az �lma sem v�lt val�ra, hogy a h�res t�ncosn�, Madam Schall tan�tv�nya legyen. �m hamarosan m�sik t�mogat�ja akadt, egy �vvel k�s�bb m�r t�ncolni, majd �nekelni tanult a Kir�lyi Sz�nh�zban, �s sz�mos statisztaszerepet is kapott. 1822-ben elbocs�tott�k, de addigra meg�rta �s kiad�sra beny�jtotta 'T�nd�rnap' c�m� trag�di�j�t, amit term�szetesen visszautas�tottak. A sz�nh�z vezet�se azonban �gy �rezte, hogy Andersen tehets�ge meg�rdemli a tov�bbi tan�ttat�st. 'Ifj�kori pr�b�lkoz�sait' v�gre siker koron�zta. Iskol�k 1822-1828 A Kir�lyi Sz�nh�z p�nz�gyi vezet�je Jonas Collin volt, aki mag�ra v�llalta Andersen �szt�nd�j�nak kezel�s�t. A slagelsei gimn�zium �s az igazgat�ja, Simon Meisling j� h�rn�vnek �rvendett, Andersen m�gis neh�z id�ket �lt ott. Id�sebb volt iskolat�rsain�l, �s a kapcsolata Meislinggel meglehet�sen fesz�lt volt. R�ad�sul 1825-t�l az igazgat�n�l kellett megsz�llnia, majd k�vetnie kellett �t Elsinore-ba. 1827-re annyira elviselhetetlen lett a viszonyuk, hogy Collin enged�lyt adott Andersennek, hogy visszat�rjen Koppenh�g�ba �s ott k�sz�lj�n fel a z�r�vizsg�ira. A di�k �s �r� 1828-1829 Miut�n z�r�vizsg�it letette, Andersen �let�ben mozgalmas id�szak kezd�d�tt. 1829 janu�rj�ban megjelent els� sikeres k�nyve V�ndorl�s gyalogszerrel a Holmen-csatorn�t�l Amager sziget�nek keleti cs�csk�ig c�mmel, amely Hoffmann�hoz hasonl� fantasztikus mes�kkel volt tele. Ugyanebben az �vben egy sz�rakoztat� �nekes-zen�s darabot mutattak be a Kir�lyi Sz�nh�zban, majd 1830 janu�r 2-�n megjelent els� versesk�tete, amely nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy Andersen neve ismert legyen. Gyakran megl�togatta t�mogat�j�t, Jonas Collint, hamarosan m�r csal�dtagnak sz�m�tott, k�l�n�sen Collin fi�hoz, Edvardhoz f�zt�k bar�ti sz�lak. M�s csal�dokkal is �sszebar�tkozott, p�ld�ul P.F. Wulff tenger�sztiszt�vel, akinek tehets�ges l�nya, Henriette Andersen bizalmasa lett. '�r�kk� tart� b�cs�z�s' Hans Christian Andersen irodalmi sikerei szorosan �sszekapcsol�dnak D�ni�ban tett utaz�saival. 1830 nyar�n az egyik ilyen �tja sz�let�s�nek sz�nhely�re, Fyn sziget�re vezetett, ahol nem csak �desanyj�t, hanem egykori di�kt�rs�t, Faaborgot is megl�togatta, akinek h�g�ba hal�losan beleszeretett. A l�ny azonban akkor m�r jegyben j�rt egy m�sik fiatalemberrel, �gy Andersennek be kellett l�tnia, hogy kapcsolatuknak nincs j�v�je. Ez a tal�lkoz�s, sok egy�b mellett egy gy�ny�r� versciklust eredm�nyezett, amely 'A sz�v mel�di�i' c�mmel egy �vvel k�s�bb jelent meg a 'Fant�zi�k �s karcolatok' c�m� gy�jtem�nyben. A boldogtalan szerelmet egy �jabb utaz�ssal pr�b�lta feledni, ami ez�ttal N�metorsz�gba vezetett, az orsz�gba, melynek irodalm�t Andersen annyira csod�lta. A mese�r� 1835 'A r�gt�nz�m�v�sz h�ress�, a mes�k viszont halhatatlann� tesznek t�ged.' Ez volt az els� reakci�ja H. C. Ørsted fizikusnak, amikor elolvasta fiatal bar�tja, Hans Christian Andersen els� reg�ny�t �s els� mes�j�t, �s b�r Andersen hite a reg�nyekben megrend�thetetlen volt, Ørsted szavainak igazs�g�hoz nem f�r k�ts�g. Andersen el�sz�r bar�tai k�r�ben olvasta fel mes�it, majd 1872-ben nyilv�noss�g el�tt is. M�vei k�nnyen �rthet�, n�pszer� t�rt�netek ezek, melyek gyermekkora mes�it id�zik, �tv�zve a kor m�v�szeti hat�saival, saj�t tapasztalataival �s filoz�fiai m�lys�ggel. 'Az �let maga egy utaz�s' 1833-1834 A kritikusok kem�nyen b�r�lt�k Andersent 1832-ben, �s ugyanebben az �vben �jabb boldogtalan szerelem keresztezte az �r� �tj�t. Ez�ttal Jonas Collin legfiatalabb l�ny�ba szeretett bele, �m ez a szerelem ugyancsak rem�nytelennek bizonyult. Hogy mag�n�leti �s szakmai csal�dotts�g�n �rr� legyen, �jabb k�t�ves utaz�sra indult. 1833 �s 1834 k�z�tt kereszt�lutazott Franciaorsz�gon �s Sv�jcon, m�g el nem �rte v�gc�lj�t, Olaszorsz�got. R�m�ban sokat id�z�tt skandin�v �s n�met m�v�szek k�r�ben. A term�szet �t�t� ereje, a mindennapi �let forgataga �j tartalommal t�lt�tte meg m�v�szet�t. T�vol D�nia nyomaszt� l�gk�r�t�l alkot�k�nt �s emberk�nt is megtapasztalhatta a magabiztoss�g �s a f�ggetlens�g csod�latos �rz�s�t. A h�rn�v fel� vezet� �t 1833-ban kar�csony t�j�n Andersen az 'Agnette �s a Triton' c�m� dr�mai k�ltem�nye kedvez�tlen d�niai kritik�j�r�l kaphatott h�rt. Az �r� azonban nem engedte �t mag�t a k�ts�gbees�snek, hiszen �ppen els� reg�nye az A r�gt�nz�m�v�sz meg�r�s�n dolgozott. A reg�ny R�m�ban j�tsz�dik, de a t�rt�net alapj�t az �r� gyermekkori eml�kei k�pezik. Napl�bejegyz�sek �s Andersen �ltal k�sz�tett rajzok seg�tett�k az alkot�t a r�szletek min�l pontosabb kidolgoz�s�ban. 1835 �prilis�ban egyszerre jelent meg D�ni�ban �s N�metorsz�gban. A k�z�ns�g rendk�v�l kedvez�en fogadta. Szerencse �s balszerencse 1830-1840 Az 1835-ben megjelent 'Mes�k gyermekeknek' c�m� k�tet�t a kritika rosszul fogadta, a k�z�ns�g azonban a sz�v�be z�rta. Az olvas�k szeretete �szt�n�zte Andersent arra, hogy folytassa az �r�st. A r�gt�nz�m�v�sz ut�n egy �vvel jelent meg O.T., 1837-ben pedig A heged�s c�m� reg�nye. Mindkett� �n�letrajzi von�sokat hordozott. A reg�nyek nemzetk�zi sikereket �rtek el, 1837-ben egy francia �r�, Xavier Marmier szint�n felh�vta az �r�ra a figyelmet. Mindek�zben d�niai meg�t�l�se tov�bbra is ellentmond�sos volt. Kierkegaard p�ld�ul azzal v�dolta Andersent, hogy reg�nyei nem tartalmaznak semmilyen erk�lcsi tanuls�got. Szerencse �s balszerencse 1835-1840 Ezekben az �vekben Andersen a mes�ken k�v�l �rt m�g reg�nyeket, sz�ndarabokat �s verseket. �m az �ltala h�n szeretett sz�nh�zban f�jdalmasan rosszul szerepelt darabjaival. A Kir�lyi Sz�nh�z mindenhat� cenzora nem sokat t�r�d�tt az �r�val, a vezet� sz�n�szn�, Johanne Luise Heiberg pedig egyenesen visszautas�tott egy f�szerepet, amit 'A m�r le�ny' c�m� sz�ndarabj�ban aj�nlott neki. A sok s�relem �jabb utaz�sra k�sztette az �r�t, ez�ttal G�r�gorsz�gba �s T�r�korsz�gba ment. �jabb �s �jabb szerencs�tlen szerelmi t�rt�netekbe bonyol�dott, m�g r��bredt hogy anyagi helyzet�n�l fogva sem engedheti meg, hogy h�zass�gra gondoljon. Teh�t �tra kelt... Egy k�lt� baz�rja 1840-1843 Harminc k�lf�ldi �tj�val - mely egy t�bb, mint 9 �vig tart� id�szakot �lel fel - val�sz�n�leg Andersen volt az az eur�pai, aki legjobban ismerte saj�t kontinens�t. 1840-41-es utaz�sa sor�n Olaszorsz�gon kereszt�l eljutott G�r�gorsz�gba �s T�r�korsz�gba, hazafel� pedig Bulg�ri�n �t Rom�ni�ba, Magyarorsz�gra �s Csehszlov�ki�ba. Izgalmas �lm�nyeit gondosan lejegyezte napl�j�ba, sok rajzot is k�sz�tett. 1842-ben megjelentette az Egy k�lt� baz�rja c�m� m�v�t, amely kiemelked� �js�g�r�i �s sz�pirodalmi munka is egyben. �j mes�k 1843-1848 1843-ban mes�i 'elbesz�l�s gyerekeknek' alc�m n�lk�l jelentek meg. Mostanra megtal�lta a t�k�letes form�t, �s mes�it val�di sz�pirodalmi m�k�nt merte megjelentetni. T�rt�netei fiataloknak �s id�sebbeknek egyar�nt sz�ltak, �s mindegyik�knek adott valamit, amin elgondolkodhattak. Az 1840-es �vek alatt Andersen eur�pai h�rn�vre tett szert, 1847-ben pedig a lipcsei Carl Lorck kiad� elhat�rozta, hogy megjelenteti az Andersen-mes�ket teljes k�pes kiad�sban. K�nyvillusztr�tornak a d�n Wilhelm Pedersent v�lasztott�k, akinek - 1859-es korai hal�l�ig - 80 Andersen-mes�t siker�lt illusztr�lnia. 'D�ni�m, haz�m' 1848-1852 Az 1840-es �vek k�zep�t�l - �s k�l�n�sen nagysiker� 1847-es londoni �tja ut�n - Andersen vil�gh�r� lett. N�metorsz�gban 1847-ben kezdt�k megjelentetni �sszegy�jt�tt munk�it az Az �n �letem mes�je c�m� �n�letrajz els� kiad�s�val egy�tt. Az �n�letrajz angol ford�t�sa a londoni �t idej�re tehet�. Andersen nagyon szorosan k�t�d�tt N�metorsz�ghoz, ez�rt elszomor�totta, hogy 1848-ban a schleswig-holsteini n�met-d�n ellent�t h�bor�hoz vezetett. Egy ideig t�vol kellett maradnia N�metorsz�gt�l, ez id� alatt �rta meg D�nia egyik legszebb nemzeti k�ltem�ny�t D�ni�m, haz�m c�mmel. Mes�k �s t�rt�netek 1852-1872 1852-t�l Andersen a 'mese' fogalm�t kib�v�tette a 't�rt�net' fogalm�val, amelynek a st�lusa alapj�n k�l�nb�z� v�ltozatai voltak, �s a tudom�ny, filoz�fia, t�rt�nelem stb. k�r�b�l is ihletet mer�tett. Ugyanebben az id�ben m�s m�fajokban is alkotott, t�bb reg�nyt, �ti besz�mol�t �s sz�ndarabot is �rt. 1855-ben v�g�l d�nul is megjelent �n�letrajza Az �n �letem mes�je c�mmel. Ezekben a sikeres �vekben azonban nagy f�jdalom is �rte: 1864-ben N�metorsz�g legy�zte D�ni�t. A h�bor� ut�n a vil�gh�r� �r� D�nia fontos szem�lyis�g�v� v�lt. T�bbek k�z�tt sz�l�v�rosa, Odense d�szpolg�r�v� avatta. Az id�s �r� 1872-1875 Andersen eg�sz �let�ben im�dott sz�rakoztatni. Ha nem hangos felolvas�ssal, akkor sz�mos pap�rk�p�vel sz�rakozatott, �s n�ha eg�sz k�pesk�nyveket is k�sz�tett a bar�ti k�r�ben �l� gyerekeknek - tele saj�t pap�rk�peivel �s kis versekkel. Az utols� mes�i 1872-ben jelentek meg, 1873-ban d�lre utazott. Ezut�n Andersen �let�t a betegs�gek jellemezt�k �s v�g�l 1875 augusztus 4-�n halt meg. K�zel 800 verset, 40 sz�ndarabot, 6 reg�nyt �s 5 �ti besz�mol�t hagyott h�tra, de a legf�bb �rdeme a 175 mese �s t�rt�net meg�r�sa, amelyek folytatj�k a gyerekek �s feln�ttek egyes�t�s�t, am�g vil�g a vil�g. Andersen v�rosa: Odense - Odense �r�ja: Andersen 185 ezer lakos�val Odense ma D�nia harmadik legnagyobb v�rosa. 1805-ben, amikor Andersen sz�letett, hozz�vet�leg hatezer lakos�val a m�sodik volt Koppenh�ga ut�n. Term�szetesen az elm�lt 200 �vben a v�ros teljesen �talakult. 1867-ben Odense legh�resebb fi�t d�szpolg�r�v� v�lasztotta, majd 1905-ben a Hans Christian Andersen M�zeum megalap�t�s�val a v�ros a nemzeti �s a nemzetk�zi �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba ker�lt.