|
A smnhit emlkei a magyar npi mveltsgben
Zaicz Gbor 2005.01.12. 19:34
Akadmiai Kiad, Budapest, 1998. 486 l. + 1 mellklet
Negyven v elteltvel az Akadmiai Kiad jra megjelentette az 1958. v nagy hatst kivltott etnogrfiai szakknyvt, a fiatalon eltvozott nprajz- s nphitkutat Diszegi Vilmos (1923-1972) mûvt. A hasonms kiads elsõ 450 lapja pontosan egyezik az eredetivel, az elsõ kiadsban ezutn kvetkezõ orosz s nmet nyelvû kivonatok s ugyanilyen nyelvû bra-alrsok viszont a msodikban elmaradtak (viszont tvesen megmaradt ez utbbinak tartalomjegyzkben egy Rezmk s bra alrsok+ ttel). Ehelyett a reprintben a tuds utd, Hoppl Mihly Diszegi Vilmos lete s munkssga cmû emlkezû tanulmnya kvetkezik, irodalom: melyhez Varga Mria 1972-ben kszlt sszelltsnak jrakzlseknt 110 bibliogrfiai ttelben csatlakozik a Diszegi Vilmos munki cmet viselõ teljes tudomnyos letmû. A terjedelmes munka elsõ fele a magyar tltos-jelltet mutatja be: kivlasztst, tudss vlst s avatst, a msodik pedig a magyar tltost: felszerelst s tevkenysgt, s az alapmûhz is tekintlyes terjedelmû irodalomjegyzk kapcsoldik Diszegi tollbl. A monogrfiban elszrtan 37 bra is tallhat, s ezek kzl szmomra klnsen azok voltak rendkvl tanulsgosak, amelyek a teljes magyar nyelvterletet (esetenknt annak szûkebb kzp-eurpai vagy tgabb eurzsiai krnyezett) vettve elnk az egyes vidkeken megmaradt emlkeket, illetõleg azok jellegzetessgeit brzoljk. gy az albbiak szemlletes kpe trulhat elnk: 1. a tltos-jellt "hivatsra"- szletsrõl vallott hit elterjedse a magyarsg krben; 2. az emberfeletti erejû szemly tudomny-elnyersnek aktv s passzv mdja a kzp- s kelet-eurpai npek krben; 3. az emberfeletti szemly betegsg tjn val kivlasztsrl vallott hit s a "feldarabols" rvn trtnõ tudomnyszerzs kpzetnek elterjedse Eurzsiban; 4. az elrabls rvn kapott tudomny hiedelmnek elterjedse a magyarsg krben; 5. "A varzsl s tantvnya" mesetpus tudomnyelnyersi mdja (azaz knyvbõl tanuls, feldarabols vagy elgets) a kzp- s kelet-eurpai npek krben; 6. a fls szm csonthoz mellyel a garaboncis, a tuds vagy a tltos rendelkezik � fûzõdõ hiedelem elterjedse a magyarsg krben; 7. az emberfeletti erejû szemly szarv- (agancs-) s toll fejviseletnek ismerete a magyarsg krben; 8. a rvls hitnek elterjedse (rejtezik, ragadtat, ellesz) a magyarsg krben; 9. az llatalakban val viaskods (bika, csõdr alakban harcol tltos vagy garaboncis) hitnek elterjedse a magyarsg krben. Egy, a ktet hts bortjban elhelyezett mellklet rszben Szibria smnizmust ismerõ npeinek elhelyezkedst mutatja be, msrszt az urli, az altaji s a paleoszibriai npek nyelvrokonsgi tblzatt kzli (a csaldfaszerû brkban, ill. azok jegyzetei kztt vannak ma mr pontatlannak nevezhetõ megllaptsok is). A hasonms kiadsban Hoppl Mihly 25 oldalas tanulmnyban elõszr sorra veszi Diszegi tanulmnyait s ngy szibriai gyûjtõtjt: 1957-ben az Irkutszk krnyki burjtoknl jrt, 1958-ban a karagaszoknl s a tuvai szojotoknl, 1960-ban a mongliai darhatoknl s vgl 1964-ben a gorno-altajszki kumandiknl (egy sor ms, samanizmust ismerõ nptõl is tallhatunk hagyatkban anyagot). A mr slyosan beteg tuds 1970-ben hszves tervet ksztett, amelyben tbb mint kt tucat monogrfia megrsa szerepelt, tbbek kztt szmos loklis nphit-monogrfia a magyar nyelvterlet klnfle vidkeirõl. Szerepelt kzttk egy sszefoglal mû: az Altaji trk smnnekek kiadsnak terve, a szibriai samanizmus-atlasz /.../, egy-egy monogrfia az altaji trk s a Jenyiszej vidki (ket, szelkup, enyec, evenki) samanizmusrl, valamint egy knyv a mandzsu-tunguz medvekultuszrl. Diszegi a nphit kutatsa tern rvidre szabott lete sorn csak csekly tredkt tudta megvalstani annak, amit eltervezett, pedig mr gimnazista korban a magyar õstrtnet s õsvalls kutatst gondolta majdani lethivatsnak (a jelen mû mellett msik hrom monogrfijt s egy tudsportrjt kell munkssgbl kiemelnnk: Smnok nyomban Szibria fldjn. Egy nprajzi kutatt trtnete. Bp., 1960; Samanizmus. Bp., 1962; A pogny magyarok hitvilga. Bp., 1967, 2. kiads: 1978; Sebestyn Gyula. Bp., 1972). A recenzens tlete szerint mûve a nyelvtudomnyban a legends Reguly Antalhoz mrhetõ, mert a mg nyomaiban fellelhetõ szibriai leletanyagot õ is a legnagyobb ldozatok rn gyûjttte ssze, is az utols pillanatban mentette meg a tudomny szmra, s õ is a tudomnyos mrtrjv vlt. A Diszegi ltal gyûjttt hatalmas anyag rvn kutathatv vlt a smnizmus, a tuds fentebb idzett (s ms) kezdemnyezsei folytatsra talltak, s az egykori fiatal munkatrs, az idõkzben nemzetkzi viszonylatban is az egyik legismertebb smnkutatv vlt Hoppl Mihly tevkenysgnek ksznhetõen is a halla ta eltelt vtizedek ta vilgszerte egyre nõ a smnizmus irnti rdeklõds. Nagy rtket kpvisel Diszegi Vilmos hagyatka, mely tbbek kztt az zsiai knyvtrak, adattrak s mzeumok anyagnak fnykp-felvteleit, lersmsolatait tartalmaz n. Smn Archvumot is magban foglalja (ez utbbi a budapesti Nprajzi Mzeumban tallhat). Hoppl a tanulmnya msodik rszben elõbb Diszeginek a szibriai smnizmusrl s annak a magyar nphitben fellelhetõ nyomairl rt tudomnyos dolgozatait elemzi, majd annak befejezõ oldalain a nagy tuds mûveinek utlett mutatja be. Diszegi hatsa ma, az ezredforduln is lõ. 1981-ben Budapesten nemzetkzi szimpoziont rendeztek, hallnak 20. vforduljn pedig egy kzs magyar-finn tanulmnygyûjtemnyt adtak ki (1998-ban msodszor is, hasonms kiadsban) az emlkre. 1998-ban napvilgot ltott az Akadmiai Kiadnl, a Bibliotheca Shamanistica 6. kteteknt Diszegi angol nyelvû tanulmnyainak a gyûjtemnye, s kln-kln ktetben kiadni tervezik nmet s orosz nyelvû dolgozatait is. Hoppl a Diszegi-hagyatkra vonatkoz elkpzelsekrõl vgezetl gy nyilatkozik: Terveink szerint az ezredfordul vben megnyitjuk a Diszegi Archvumot a nemzetkzi kutats szmra, s gy fokozatosan, lpsrõl lpsre hozzfrhetõ s tanulmnyozhat lesz az õ jelentõs hozzjrulsa a szibriai samanizmus kutatshoz. Diszegi klasszikus, napjainkban mr knyvritkasg szmba menõ knyvt, melyben a magyar tltosok s a szibriai smnok vilgkpnek kzs jegyeit, kzeli voltt bizonytja be, rmmel s j szvvel ajnlhatjuk a npnk õsi hitvilgnak, mitolgijnak krdse irnt rdeklõdõ, ignyes olvasnak.
|