Ezt a napf�nyt nagyon kedvel� k�tlaki n�v�nyt ez�stt�vis, f�zt�vis, ez�st�s homokt�vis, eur�pai homokt�vis, homokfa, ez�stt�vis n�ven is gyakorta szokt�k emlegetni. Magass�ga 1-3,5 m �s 6 m k�z�tti is lehet. Cserj�nek vagy kisebb termet� lombhullat� f�nak min�s�l. Az atlanti partokon �s nagyobb folyamok homokd�n�in honos, de megtal�lhat� az eur�zsiai ligeterd�k, foly�k menti �rt�r�ben is. A hideget is j�l t�ri, Szib�ri�ban a -40 oC-os h�m�rs�kleten k�rosod�s n�lk�l �l. Csapad�kig�nye 300-600 mm. Porz�s �s term�s vir�gai k�l�n egyedeken fejl�dnek. Ez�rt csak olyan helyeken �rlel magot, ahol h�m- �s n�ivar� egyedek is el�fordulnak. Vir�gai apr�k, z�ldes sz�n�ek, a lombfakad�s el�tt ny�lnak �prilis m�sodik fel�ben vagy m�jusban. Term�se narancss�rga l�d�s bogy� (6-15 mm �tm�r�j�), ami szeptembert�l bor�tja a hajt�sokat. �r�se - fajt�t�l f�gg�en - augusztus v�ge - okt�ber k�z�tt zajlik le. T�rzse alacsonyan �gazik el, t�visekkel bor�tott �gai ez�st�sek, pikkelyszer� sz�r�kkel fedettek. Levelei l�ndzs�sak vagy sz�lasak, �p sz�l�ek, a hajt�sokon sz�rtan helyezkednek el. A homokt�vis viszonylag hosszan fejl�dik, a negyedik-hatodik �vben kezd el teremni. Az �ltetv�ny gazdas�gos �letkora h�sz �v. Gy�k�rrendszere a talaj fels� r�teg�ben helyezkedik el. Laza talajban 60 cm-ig, k�t�tt talajban 40 cm-ig is lehatol. V�dett n�v�ny, eszmei �rt�ke 10.000 Ft. A homokt�vis r�gebben t�bb helyen is el�fordult haz�nkban, f�leg a Szigetk�zben voltak nagyobb �llom�nyai. Napjainkban egyed�l �jpest hat�r�ban �lnek term�szetes popul�ci�i. Ez tette indokoltt�, hogy K�poszt�smegyeren v�dett� nyilv�n�ts�k utols� magyarorsz�gi �l�hely�t. A v�dett ter�let a Pestet keletr�l �s �szakr�l szeg�lyez� r�kosi homokpuszt�k egyik utols� maradv�nya, amely azel�tt a mai V�rosligetig �s a N�pligetig �rt.