Mi is az a diszlexia?

H�res emberek, akik valamiben hasonl�tanak egym�sra, valami k�z�s benn�k: Andersen, a h�res mese �r�, Roden, a csod�latos munk�ir�l h�res szobr�sz, Edison, a villanyk�rte �s a fonogr�f feltal�l�ja, Churchill a kiemelked� angol politikus, Chusing, a vil�gh�r� orvoskutat�, agyseb�sz �s �r�, Einstein, a XX. sz. legnagyobb tud�sa, Elvstr�m, vil�gbajnok vitorl�sversenyz�, Tom Cruise a h�res amerikai sz�n�sz, mind, mind �r�si-olvas�si gondokkal k�zd�ttek az iskol�ban, azaz diszlexi�sok voltak. Michael Faraday besz�dzavarokkal �s helyes�r�si neh�zs�gekkel k�zd�tt, probl�m�ja volt a matematik�val �s megb�zhatatlan volt a mem�ri�ja. Yeats a k�ltõ is egy�rtelm�en diszlexi�s volt. M�g feln�tten is mindig bocs�natot kellett k�rnie �r�sa miatt, �s a helyes�r�sa is igen gyenge volt. Pablo Picasso-t �rtelmi fogyat�kosnak tartott�k, pedig n�la is a tanul�si zavarok okozt�k az iskolai kudarcokat.

A diszlexia (dyslexia) gy�jt�fogalom, mely olyan rendelleness�geket takar, melyek k�vetkezt�ben egyes gyerekek, akik egy�bk�nt �tlagos vagy �tlag feletti intellektussal rendelkeznek, feltehet�en valamif�le organikus probl�ma folyt�n, rendk�v�l nehezen tanulnak meg olvasni, �rni. A diszlexia elnevez�s haszn�latos az olvas�s elsaj�t�t�s�nak zavar�ra, de m�r maga a sz� is sokkal sz�lesebb fogalomra utal. A kifejez�s ugyanis k�t tagb�l �ll, az egyik a g�r�g eredet� "disz", amely neh�zs�get jel�l, a m�sik a "lexia" a szint�n g�r�g eredet� "lexis" sz�b�l, amely "szavakat, besz�det" jelent. Teh�t sz� szerint is a szavakkal kapcsolatos zavarr�l van sz�, de ma m�r tudjuk, hogy a diszlexia enn�l m�g �sszetettebb jelens�g.

Angol nyelvter�leten a reading disability kifejez�s haszn�latos, n�met nyelvter�leten pedig a legasthenia, melyet dr. Ranschburg P�l alkotott. Ranschburg doktor defin�ci�ja: a legasthenia a szellemi szervezetnek az a cs�kkent�rt�k�s�ge, melynek k�vetkezt�ben a gyermekek norm�lis �rz�kszervek ellen�re sem tudj�k az els� �vekben elsaj�t�tani az olvas�st. Majdnem mindig a gyermekek szellemi fejl�d�s�nek tart�s elmarad�s�t is jelenti (1916).

Az ausztr�l Mark Selikowitz k�nyve 1997-ben jelent meg Magyarorsz�gon, melyben ismerteti a tanul�si neh�zs�geket, t�bbek k�z�tt a diszlexi�t is. Mi a speci�lis tanul�si neh�zs�g?- teszi fel a k�rd�st Selikowitz. �llapot, mely olyan gyermekekben fordul el�, akik �tlagos, vagy �tlagon fel�li intelligenci�val rendelkeznek, �s mindenekel�tt az jellemz� r�juk, hogy a tanul�s egy vagy t�bb r�szter�let�n jelent�s elmarad�st mutatnak.

K�t f� csoportja van:
a.)- olvas�s, �r�s, sz�mol�s, nyelv ismerete(mind meg�rt�s, mind kifejez�s ter�let�n)
diszlexia: - izol�lt olvas�si neh�zs�g
diszortogr�fia:-a helyes�r�si zavarok neh�zs�ge
diszgr�fia: - az �r�s neh�zs�ge
diszkalkulia: -a sz�mol�s neh�zs�ge, sz�mol�si zavar

b.)- kitart�s, szervez�k�szs�g, az impulzivit�s ellen�rz�se, t�rsadalmi alkalmazkod�k�pess�g, mozg�skoordin�ci� megtanul�sa

A szerz� szerint: 1887-ben haszn�lt�k el�sz�r a diszlexia kifejez�st az izol�lt olvas�si neh�zs�g le�r�s�ra. A fejl�d�si diszlexia a sz�let�st�l a hal�lig tart� „szerkezeti” �s „m�k�d�si” m�ss�g, mely minden fejleszt�s ellen�re makacs maradv�nyt�netekben jelzi l�t�t feln�tt korban is, s nem "m�lik el" a kisiskol�s kor v�g�vel. �ltal�ban olyan gyermekr�l der�lhet ki, hogy valamilyen tanul�si neh�zs�ggel k�zd, akir�l elmondhat�, hogy �rtelmi k�pess�geihez m�rten alul teljes�t mind az iskol�ban, vagy ak�r m�r az �vod�ban is. �ltal�ban elfogadott a 8%-15%, vannak, akik szerint csak, mint egy 5%-a az ar�nyuk, b�r sz�muk ma is ismeretlen. Leggyakoribb a diszlexia, a nyelvi fejl�d�s, a figyelem-�s motoros koordin�ci� zavara. Esetenk�nt azonban halmoz�dik. Szerencs�re a tanul�si neh�zs�g enyhe form�i sokkal gyakoribbak, mint a s�lyosak. Az �rintetteknek, mint egy 2%-�n�l kell ut�bbival sz�molni. Ar�nyaiban, a fi�kn�l h�romszor gyakoribb el�fordul�sa, mint a l�nyokn�l. A tanul�si neh�zs�g, minden szoci�lis r�tegben egyar�nt el�fordul.


Az olvas�s sor�n a gyermekek nagy r�sze neh�zs�gekkel k�zd. Bet�t t�vesztenek, akadoznak, nehezen olvasnak �ssze. Ezek a hib�k azonban �tmenetiek, els� oszt�lyban meg is sz�nnek. Vannak azonban gyermekek, akik nem tudnak t�ljutni a probl�m�s id�szakon, a szok�sos korrepet�l�ssal sem. �rtelmi k�pess�g�k, az olvas�stanul�sba fektetett munka nem indokoln�, m�gis l�nyegesen elmaradnak az olvas�s �s helyes�r�s k�vetelm�nyszintj�t�l. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden olvas�si, �r�si neh�zs�get tekint�nk diszlexi�nak. Sokszor tal�lkozunk olyan sz�madatokkal, amik a diszlexi�sok 20—30% el�fordul�si ar�ny�r�l sz�lnak. A val�s�gban ez a sz�zal�kos ar�ny j�val kevesebb. Minden iskol�ban vannak olyan tanul�k, akik nehezebben tanulnak meg olvasni az �tlagosn�l, ez azonban nem egy�rtelm�en diszlexi�ra utal� t�ny. T�rsaikhoz k�pest val� elmarad�suknak t�bb oka is lehet, pl. sok hi�nyz�s az olvas�stanul�s id�szak�ban, a gyermek k�pess�geinek nem megfelel� olvas�stan�t�si m�dszer. Csakis teljes k�r� vizsg�lattal, differenci�ldiagn�zissal bizonyosodhatunk meg arr�l, val�ban diszlexi�s-e a gyermek.

�sszegezve teh�t a diszlexia a tanul�si zavarok fogalomk�r�be tartoz� – intelligenciaszintt�l f�ggetlen – olvas�si �s helyes�r�si gyenges�get jelent. H�tter�ben a k�zponti idegrendszer s�r�l�sei, organikus elt�r�sei, �r�si k�s�se, m�k�d�si zavara, �r�kletess�g, lelki �s k�rnyezeti okok �llhatnak.

Megk�rdezt�nk egy tan�rn�t, Botos R�k�t, aki mindennapi munk�ja sor�n tanul�si neh�zs�gekkel k�zd� fiatalokkal foglalkozik.
„Az �veges J�zsef Gyakorl� K�z�piskola (www.oveges.hu) tanul�inak k�zel fele saj�tos nevel�si ig�ny�, diszlexi�s, diszgr�fi�s vagy diszkalkuli�s. V�lem�nyem szerint a magyar k�zoktat�sban -legal�bbis az elvek szintj�n - megjelenik egyfajta szeml�letv�lt�s: m�r nem mindenkit "h�ly�znek" le r�gt�n, ha olvas�si probl�m�i vannak. Iskol�nk megpr�b�lja toler�lni �s kezelni a r�szk�pess�gek zavar�b�l ad�d� neh�zs�geket, �m azt mindenk�ppen meg kell jegyezni, hogy igaz�n akkor tudunk ezekkel a gyerekekkel egy�tt dolgozni, az �retts�git c�lk�nt kit�zni, ha �k is motiv�ltak (term�szetesen sok f�gg a szociokultur�lis k�rnyezett�l) �s intellektu�lis k�pess�geik predesztin�lj�k �ket az eredm�nyess�gre. A gyeng�bb intellektus� gyerekeknek is sz�mos lehet�s�ge ny�lik, seg�t�nk megtal�lni az �rdekl�d�si ter�let�knek megfelel� szakm�kat. Neh�zs�get jelent, hogy a vizsg�lati m�dszerek, ter�pi�k els�sorban az �ltal�nos iskol�sok r�sz�re ker�ltek kidolgoz�sra.”


„A tanul�si zavarokkal k�zd�k az�rt vannak h�tr�nyban az iskol�ban, mert az oktat�s nem illik k�pess�geikhez, saj�tos inform�ci�feldolgoz�si m�djukhoz. K�pesek megtanulni �rni, olvasni, sz�molni, csak nem �gy mint a t�bbiek. Ez�rt kell ink�bb „m�sk�pp tanul�knak”, mint tanul�si zavarokkal k�zd�knek nevezni ezeket az egy�neket. Azokon a ter�leteken, ahol a rendezetts�g, �r�s, olvas�s, stb. fontos szerepet j�tszik, bizony sok neh�zs�ggel tal�lj�k magukat szemben a tanul�si zavarokkal k�zd�k. M�sr�szr�l viszont vizu�lis k�pess�geik olyan aj�nd�kot jelentenek sz�mukra, amely term�szetes adotts�gg� teszi a kreat�v gondolkod�st, �jszer� l�t�sm�dot. Gyakran igen hirtelen tal�lnak kiv�l� megold�sokra, mik�zben m�sok m�g a probl�m�t se tudt�k megfogalmazni, k�pzelet�k rendk�v�l gazdag, sokan k�z�l�k m�v�szek vagy m�szaki zsenik.
Az oktat�s felel�ss�ge, hogy milyen m�don tud alkalmazkodni ezeknek a szok�sost�l elt�r�, de nem ritka m�sk�pp tanul�knak a jellegzetes tanul�si m�dj�hoz, st�lus�hoz. Minden gyermek joga, hogy k�pess�geinek megfelel� k�pz�sben r�szes�lj�n, ez�rt az oktat�st �gy kell alak�tani, hogy a t�bbs�gt�l elt�r�ket is figyelembevev� tantervek, tanmenetek �s m�dszerek �lljanak a pedag�gusok rendelkez�s�re.” – �rja Gyarmathy �va (Forr�s)


Milyen kor�n ismerhet� fel a tanul�si neh�zs�g?

�ltal�ban csak akkor lehet felismerni, amikor a gyermek m�r iskol�ba j�r, �s f�leg akkor, amikor a k�vetelm�nyek a teljes�t�sre fokoz�dnak, �ltal�ban 8 �ves kor k�r�l. L�teznek tesztek, amelyeket pszichol�gusok dolgoztak ki, �s arra szolg�lnak, hogy m�r �vod�s korban sz�rhet�ek legyenek ezek a gyerekek. Sokan azonban �vatoss�gra intenek ezek haszn�latakor, mondv�n, az �vod�s korban a gyermekek k�pess�geiben �ri�si elt�r�sek mutatkozhatnak. �gy esetleg felesleges aggodalmat kelthetnek a sz�l�kben, b�r gyakran viszont beigazol�dik a tesztekkel kisz�rt gyerekekn�l a tanul�si neh�zs�g megl�te.

Ha a gyermek
- gyenge �r�s, olvas�s, helyes�r�s ter�n,
- bizonyos nyelvi feladatokbeli probl�m�kat mutat,
- t�r-ir�ny zavar (jobb-bal t�veszt�s) mutatkozik,
- gyenge az eml�kezete,
- szekvencialit�ssal probl�m�i vannak,
- diszlexia el�fordul a csal�dj�ban,
- mindemellett �tlagos vagy �tlag feletti intelligenci�val rendelkezik,
akkor val�sz�n�leg diszlexi�s.

A k�z�ps�lyos �s enyhe esetekre sokszor nem is figyelnek fel. Komoly tanul�si, magatart�s-, s�t idegrendszeri, eg�szs�g�gyi panaszok gondos elemz�se sor�n der�l ki, hogy a gyermek diszlexi�val k�zd, s ez v�lt az aktu�lis panaszok el�id�z�j�v�. Amennyiben nem ismerj�k a pontos t�neteket, nem �t�lhet�nk re�lisan, s�t gyakran igazs�gtalan meg�t�l�s sz�letik a gyermekekkel szemben. Nemegyszer halljuk sz�l�kt�l, pedag�gusokt�l: "Na akarn�, tudn�" vagy "Ha odafigyelne, tudn�". Ezek a t�ves k�vetkeztet�sek els�sorban t�j�kozatlans�gb�l ad�dnak. Miut�n nincs kell� inform�ci� a diszlexi�t illet�en, esetleg a probl�ma nincs is diagnosztiz�lva, term�szetes, hogy a laikus arra k�vetkeztet, a gyermek csup�n aktu�lisan figyelmetlen, �gy a t�bbi neh�zs�g mellett m�g b�ntudatot is �breszt benne.

A gyermek bizonyos minim�lis idegrendszeri elt�r�sek �sszegz�d�s�nek k�vetkezt�ben v�lik diszlexi�ss�. (A legfrissebb kutat�si eredm�nyek egy bizonyos g�nt tesznek felel�ss� a probl�ma kialakul�s��rt.) Igen fontos, hogy ezeket az elt�r�seket a t�neteken kereszt�l idej�ben (m�g �vod�skorban, hiszen a leghat�konyabb prevenci� kiz�r�lag ekkor val�sulhat meg), de legk�s�bb az els� oszt�ly v�g�ig felismerj�k, �s az olvas�si k�szs�g kialak�t�s�val a gyermeket helyes ir�nyba terelj�k.
A diagn�zis sokszor pontatlan, hiszen az enyhe esetekt�l a s�lyosakig igen sz�les a sk�la, el�fordul, hogy egy gyenge olvas�ra vagy egy meg�rt�si, illetve �szlel�si zavarral k�szk�d�re is r�fogj�k, hogy diszlexi�s. Ezen t�l a vizsg�l� szem�ly�n, a gyermek tan�r�nak v�lem�ny�n, az iskola elv�r�sain, toleranci�j�n is rendk�v�l sok m�lik, hol h�zz�k meg a hat�rt a m�g elfogadhat� olvas�s �s a diszlexia k�z�tt. A megfelel� szakember (neurol�gus, logop�dus, konduktor, szomatopedag�gus, pszichol�gus} �ltal t�rt�n� komplex vizsg�lat adja a legbiztosabb �s legprec�zebb eredm�nyt. Hat�kony ter�pia kiz�r�lag erre �p�lhet.

A gyermekek �ltal�ban iskolai panaszokkal ker�lnek logop�dus el�: figyelm�k sz�tsz�rt, magatart�suk infantilis, hosszabb utas�t�sokat nehezen �rtenek, nehezen tanulnak �sszef�gg� sz�veget. Ilyen esetekben felmer�l a diszlexia gyan�ja. Els�k�nt arr�l kell meggy�z�dn�nk, hogy kialakultak-e a gyermekben az olvas�s-�r�s helyes elsaj�t�t�s�hoz sz�ks�ges adotts�gok. A vizsg�lat �s a diagn�zis fel�ll�t�sa ut�n miel�bb kezd�dj�n meg a gyermekek logop�dus �s mozg�sszakember �ltal t�rt�n� komplex fejleszt�se. A komplexit�s hi�nya eset�n az eredm�nyess�g megk�rd�jelez�dik.

A k�pess�gzavar okai sem mindig a gyermekben keresend�k, nagyon gyakran a helytelen�l megv�lasztott olvas�stan�t�si m�dszer, vagy a t�lzottan gyors �tem� bet�tanul�s a felel�s mindezek�rt.
Az �vod�s gyermek gyakran nem is fogja fel, hogy jelent�s�ge van annak, hogy balr�l jobbra fordul-e az a lem�solt �bra, sz�m, vagy jobbr�l balra. Hiszen a kisvonatn�l �s a babakocsin�l is mindegy, merr�l merre tolja. Szoktatni kell �t (j�t�kosan!) ahhoz, hogy a kock�b�l, k�rty�b�l, k�pekb�l kirakott sorok is mindig egy ir�nyba (balr�l jobbra) haladjanak. Gyakran fordul el�, hogy a gyermek nem �rzi, hogy az �ltala produk�lt k�p �s az eredeti nem azonos, hanem ford�tott, ezt a t�k�rj�t�kkal lehet el�k�sz�teni, otthon is gyakorolni.
Miut�n ezek a t�netek m�r az �voda idej�n szembet�n�k lehetnek, �rdemes odafigyelni, hiszen min�l el�bb �szrevessz�k a probl�m�t, �s megfelel� ter�pi�ban r�szes�tj�k a gyermeket, ann�l ink�bb jobb eredm�nyeket �rhet�nk el.

A diszlexiavesz�lyezetetetts�g kisz�r�s�re a logop�dusok minden nagycsoportost egy sz�r�teszttel vizsg�lnak meg. A diszlexiavesz�lyeztetetts�gi teszttel az artikul�ci� vizsg�lata mellett azokat a k�pess�geket n�zz�k, amik gyenges�ge az el�bbi t�netek k�z�tt szerepeltek. Teh�t vizsg�lj�k t�bbek k�z�tt a t�ri t�j�koz�d�st, dominanci�t, eml�kezetet, mozg�st, ritmust, formam�sol�st…
Itt l�nyegesnek tarom megjegyezni az �v�n�kkel val� szoros kapcsolattart�s, hiszen �k minden nap tal�lkoznak a gyermekekkel, felh�vhatj�k a logop�dusok figyelm�t olyan t�netekre, amik a mindennapos �vodai �let sor�n nyilv�nulnak meg. Gyakran mes�lik el a diszlexiaprevenci�s teszttel kisz�rt gyermekekr�l, hogy �k azok, akik nem tudj�k elkapni sosem a labd�t, testnevel�si foglalkoz�sokon nem tudnak v�gigmenni a padon, nem tanulj�k meg a verseket, sose hallgatj�k meg a mes�ket…

Amennyiben felmer�l a diszlexiavesz�lyeztetetts�g es�lye, diszlexiaprevenci�s ter�pi�ban r�szes�tj�k a gyermeket. �gy m�r az �vod�ban megkezd�dhet a ter�pia, �s ez �ltal sok id�t nyerhet�nk, hiszen m�g az iskolai olvas�s-, �s �r�stan�t�s el�tt j�runk.
Az igazi seg�ts�get azonban a gyermekek k�pess�geinek differenci�lt felt�rk�pez�se, k�pess�gprofil fel�ll�t�sa jelenti, mert �gy c�lzott fejleszt�ssel nagyobb eredm�nyeket �rhet�nk el, mint hogyha a diszlexi�t okoz� valamely, vagy �sszes r�szk�pess�ggel foglalkozunk.


Iskolav�laszt�s diszlexia-vesz�lyeztetett gyermekekn�l

Amennyiben az �voda sor�n felmer�lt a diszlexiavesz�lyeztetetts�g es�lye, illetve a gyermek diszlexiaprevenci�s ter�pi�ra j�rt, beiskol�z�s el�tt komplex vizsg�lat �s szak�rt�i v�lem�ny alapj�n d�nthet�nk a gyermeknek legink�bb megfelel� iskola kiv�laszt�s�ban.
Egyes esetekben, amikor a gyermek az �voda sor�n intenz�v �s rendszeres diszlexiaprevenci�s ter�pi�ban r�szes�lt, r�szk�pess�gei j�l javultak, �s ez�ltal eleget tud m�r tenni az �ltal�nos iskolai k�vetelm�nyeknek, �ltal�nos iskol�ba ker�lhet, term�szetesen tov�bbi logop�diai megseg�t�s mellett. Ilyenkor c�lszer� olyan oszt�lyt v�lasztani, ahol az olvas�stan�t�s hagyom�nyos, sz�tagol� elven t�rt�nik.
M�s esetekben logop�diai 1. oszt�lyba t�rt�n� beiskol�z�s a javasolt. Itt a gyermekek Meixner Ildik� diszlexiaprevenci�s m�dszer�vel tanulnak olvasni �s emellett intenz�v logop�diai ell�t�sban r�szes�lnek.
A legs�lyosabb esetekben besz�djav�t� �ltal�nos iskolai elhelyez�s is sz�ba ker�lhet.
V�g�l, l�teznek alap�tv�nyi iskol�k is, ahol kimondottan diszlexi�s gyermekeket fogadnak (pl. Csillagszem Fejleszt� �ltal�nos Iskola).

A B�rczi Guszt�v Gy�gypedag�giai Tan�rk�pz� F�iskol�n 1963 �ta tan�tj�k a diszlexia elm�let�t �s gyakorlat�t a logop�dus-hallgat�knak. Teh�t a tev�kenys�g els�dlegesen logop�dusi kompetencia. L�nyeges azonban hangs�lyozni a ter�pia sor�n a team-munka fontoss�g�t, ahol fontos szerepet kap a sz�l�, az �v�n�, az iskolai pedag�gus, pszichol�gus, az orvos (audiol�gus, szem�sz, neurol�gus) �s bizonyos esetekben a szomatopedag�gus, illetve a konduktor is.


Aj�nl�

A diszlexia ir�nt �rdekl�d�knek ingyenes e-learning tanfolyamot ind�tanak. A tanul�si zavarok, diszlexia t�mak�r�ben j�rtass�got ad�, EU �ltal t�mogatott internetes ny�ri tanfolyamokat ind�tunk. Egy tanfolyam indul pedag�gusok, egy sz�l�k sz�m�ra. Jelentkezni a gyarme@mtapi.hu e-mail c�men lehet.


Hov� lehet fordulni?

Gyermekh�z �ltal�nos Iskola, Gimn�zium �s Szakiskola
C�me: 1062 Budapest, Bajza utca 26.
Vezet�je: Kunn� Sz�r�nyi Katalin
Mobil: 06-30-200-5321

Kincsesh�z Mag�niskola
M�DSZERTANI K�ZPONT
C�me: Budapest, III. ker�let, Laborc u. 2.
Vezet�je: Rab Andr�s
Tel/fax:: 368-4216
Mobil: 06-30-9628-655

G�S Alap�tv�nyi Gimn�zium
C�me: 1020 Budapest, Bem t�r 3.
G�m�r Bogl�rka: 06/20 478-6593
Somodi Zolt�n: 06/20 490-6353
Fax: 06/23 420-444
E-mail:gesgimnazium@vipmail.hu

B�rczi Guszt�v Gy�gypedag�giai Fõiskolai Kar
C�me: 1097 Budapest, Ecseri �t 3.
Postac�m: H-1476 Budapest 100, Pf. 127.
Telefon: 06/1-348-1300 (k�zpont)
E-mail: gytf@bghs.hu

Besz�dvizsg�l� Orsz�gos Szak�rtõi �s Rehabilit�ci�s Bizotts�g
C�me: 1115 Budapest, Halmi utca 26.
Tel.: (06-1) 203-8497


Felhaszn�lt irodalom:

F. R. Vellutino: Az olvas�s egy saj�tos zavara, a diszlexia
Fejleszt� Pedag�gia 1992/1-2. 4-13.p.

Mark Selikowitz: Diszlexia �s egy�b tanul�si neh�zs�gek
Medicina K�nyvkiad� Rt. Budapest 1997.

R�th M�rta: Diszlexia az �vod�ban? Kisalf�ld Gy�gy-�r 1997. november 24.