A XIX. sz�zad utols� harmad�t�l a vid�ki v�rosok legnagyobb feladata az volt, hogy valamely tekintetben felz�rk�zzanak a f�v�roshoz, s ezzel elfogadtass�k a „vid�kis�get”. A tudom�nyos felfedez�sek, a kultur�lis t�rekv�sek �ltal�ban mind-mind a f�v�rosban �sszpontosultak; a vid�knek azt kellett els�sorban bizony�tania, hogy a helyi, lok�lis �rt�kek egyen�rt�k�ek lehetnek a f�v�rosiakkal.

Szeged ebb�l a szempontb�l sikeres v�rosnak tekinthet�. Itt m�k�dik a Magyar Tudom�nyos Akad�mia m�lt�n vil�gh�r� Szegedi Biol�giai K�zpontja, de kultur�lis szempontb�l is sz�mos h�res ember �lete kapcsol�dott Szegedhez. Gondoljunk M�ra Ferencre, T�m�rk�ny Istv�nra, Juh�sz Gyul�ra...

Szerencs�re napjainkban a sport ter�n sincs mit sz�gyellnie a v�rosnak. L�k� P�ter tal�n a legh�resebb sportol�k egyike, akit a vil�g egyik legjobb sakkoz�j�nak tartanak. Csapatj�t�kokat tekintve a v�ros jelenleg k�zilabd�ban a leger�sebb. A Pick Szeged csapata sz�mos jelent�s eredm�nnyel lepte m�r meg a szurkol�kat. Szeged h�res a kajak-kenu vil�g�b�l is, hiszen nagy m�ltja van a v�rosban e sportnak.

J�nius v�g�n Szeged �jabb kiv�l�s�got �nnepelhetett. Ekkor rendezt�k Budapesten, a Komj�di uszod�ban a 107. orsz�gos �sz�bajnoks�got. Egy tizenh�t �ves szegedi di�kl�ny, Sz�l Friderika k�t arany�rmet is szerzett: 50 �s 100 m�ter gyorson, �j egy�ni cs�ccsal. Friderik�nak nem sok ideje maradt a pihen�sre, hiszen j�lius elej�n Kaposv�ron indult az Orsz�gos Vid�kbajnoks�gon, ahol ism�t sz�p sikereket �rt el: 200 �s 100 m�ter gyorson arany�rmes, 50 gyorson pedig ez�st�rmes lett.

A Vid�kbajnoks�g ut�n tal�lkoztunk. Tele van lelkesed�ssel, tervekkel.

– �rdekes volt az orsz�gos bajnoks�g. A versenysz�maimban csak vid�kiek �lltunk dobog�ra. 100 �s 50 gyorson is a duna�jv�rosi Miskovicz Zsuzsa, a DUNAFERR versenyz�je kapta az ez�st�t, m�g 100 gyorson egy egri l�ny, Mutina �gi, 50 gyorson pedig egy p�csi, Jakabos Zsuzsa �llhatott a dobog� harmadik fok�ra.

Az orosh�zi sz�let�s�, szegedi sz�nekben versenyz� fiatal l�ny elmondta, b�zik benne, hogy az orsz�gos bajnoks�gon el�rt eredm�nyei tov�bb n�velik es�ly�t, hogy j�l szerepelhessen a 2006-ban Budapesten rendezend� EB kvalifik�ci�s versenyein, �s beker�lhessen az indul� csapatba. Mint mondja: minden sz�m els� k�t helyezettje indulhat ugyanis, plusz a v�lt�k.

Friderika 2004-ben m�r megmutatta Eur�p�nak, hogy mire k�pes. Akkor ifik�nt versenyzett a lisszaboni Ifj�s�gi Eur�pa-bajnoks�gon, a 4x100m n�i gyorsv�lt� tagjak�nt �j orsz�gos cs�ccsal arany�rmet szerzett.

– Hogyan lett�l gyors�sz�-specialista? �gy tudom, az nem a legk�nnyebb �sz�snem.

– Val�ban. A gyors �s pille „k�zenj�r�k”, azaz majdnem egyform�n nehezek. H�t�vesen kezdtem �szni Orosh�z�n, Schmidt Jen� vezet�edz�n�l. Ott szinte nincs lehet�s�g edzeni, �gy Gyop�rosf�rd�re j�rtunk �t, hetente k�t-h�rom alkalommal. Akkor m�g h�t�sz�sban remekeltem. 2001-ben k�lt�z�tt a csal�dom Szegedre, az�ta vagyok a SZUE (Szegedi �sz� Egylet) tagja. Szegeden Kiss Gyula vezet�edz� (ld. k�p�nk�n az �sz�val) ir�ny�t�sa alatt �szom, de rengeteget seg�t Moln�r Katalin edz� �s Fekete Gy�rgy ment�ltr�ner is.

Mivel alapoz�sk�nt mindig gyors�sz�ssal edz�nk, egyre jobb id�ket �rtem el ebben az �sz�snemben. Elkaptam a ritmust... �gy lett a gyors a kedvenc �sz�snemem. Rengeteg id�t t�lt�k a v�zben, de �gy �rzem, meg�ri. Heti 12 edz�s van, minden nap m�sf�l-k�t �ra reggel hatt�l �s d�lut�n h�romt�l. A vas�rnap teljesen szabad. Edz�seken is, ak�rcsak versenyeken, a saj�t egy�ni cs�csommal �szom versenyt. Ha siker�l jav�tani a cs�csomon, az sokkal t�bbet jelent sz�momra, mint a gy�zelem maga.

Nagyon sok hasznos tan�ccsal szokott seg�teni a szint�n szegedi sz�let�s�, atlantai olimpiai bajnok Czene Attila �s Zubor Attila sprinter, aki tizen�tsz�r�s magyar bajnok, �s a kilencvenes �vek v�g�n vil�gbajnoks�gokon jeleskedett. � tartja a f�rfiakn�l az orsz�gos cs�csot 50 �s 100 gyorson.

– Szegeden is kev�s hely van edz�sre...

– A v�ros m�reteihez, az ig�nyekhez k�pes sajnos val�ban kev�s. Mi, �sz�k is k�nytelenek vagyunk a v�zilabd�sokkal „osztozni” a Sportuszoda viz�n. Nehezen b�r, de igyeksz�nk megoldani a helysz�k�t.


– Ha Szeged k�t m�sik uszod�j�nak medenc�i hasonl� min�s�g�ek lesznek, mint a Sportuszod��, akkor elk�pzelhet�, hogy a nagyk�z�ns�g �tp�rtol oda, �s a Sportuszoda megmaradhat csaknem kiz�r�lag a sportol�knak, az edz�seknek, felk�sz�l�seknek, versenyeknek.


– Ha Szegeden lenn�nek versenyek, mennyiben seg�tene t�ged a hazai k�rnyezet?


– Ez lehet, hogy meglep�, de sz�momra ez a medence az edz�medence. Sz�momra nincs „versenyhangulata” a v�znek. A k�z�ns�g val�sz�n�leg sokat seg�tene, de jobb szeretek m�s v�rosban versenyezni.

– Az iskol�val hogyan tudod �sszeegyeztetni a sportot?

– K�t �ve mag�ntanul� vagyok a De�k Ferenc Gimn�ziumban. Ez azt jelenti, hogy nem kell bej�rnom az els� k�t �r�ra, �s nincs vizsga, hanem a jegyeim alapj�n kapom a f�l�vi, �vv�gi oszt�lyzatokat. Szeretem a t�rt�nelmet �s a magyart, de a matek valahogy nem �ll hozz�m k�zel. Persze mindent megteszek, hogy a tanul�sban is hasonl�an sikeres legyek, mint az �sz�sban. Az�rt nem csak az edz�sb�l �s tanul�sb�l �llnak a napjaim – teszi hozz� mosolyogva. – Szoktam h�be-h�ba moziba j�rni, vagy a bar�taimmal sz�rakozni, de sokszor f�radt vagyok hozz�.

Meglepetten n�zek Friderik�ra, mert szem�ben nyom�t se l�tom a sajn�latnak.

Csak egy fiatal l�nyt l�tok, aki kedv�t leli a sportban, aki r��rzett az �sz�s �z�re, akinek kiv�l� a hangulata akkor is, ha hajnalban kell kelnie, aki boldog, ha a Pick Szeged v�zilabd�sainak szurkolhat, �s cseppet sem �rzi semmit�l megfosztva mag�t, hogy nem tud j�rni diszk�ba, moziba...

Sz�m�ra a sport nagyobb �r�met tartogat...


Forr�s:
www.szue
www.szegedsport.hu